A vörösbegyről (Erithacus rubecula) számos néphagyomány él, és a nyugati világban manapság főleg a karácsonnyal hozzák kapcsolatba, az Egyesült Államokban a karácsonyi üdvözlő lapok egyik leggyakoribb szereplője.

Bár a vörösbegy áldott a madarak között, mert a fáma szerint kihúzgálta a Töviseket Krisztus töviskoszorújából, mégis nagyon szerencsétlennek tartják, ha a szobába az ablakon át egy vörösbegy száll be, ugyanis ez azt jelenti, hogy a családban hamarosan meghal valaki. Ugyancsak a halál jöttét jelzi az

ablakon bekocogtató, a házba vagy a templomba beszálló vörösbegy. Ha hazulról távozóban vörösbegyet lát az ember, vagy meghallja az énekét, különösen, ha mindez kora reggel történik, akkor egész napra jó szerencsét prognosztizál, állítják a koreaiak, akiknél a vörösbegy látványa mindig jó ómen.

Azt mondják, amikor az ember megpillantja az első vörösbegyet tavasszal, a kívánsága teljesülni fog, de csak akkor, ha a kívánságot még azelőtt végiggondolja, vagy elmondja, mielőtt a vörösbegy elszállna. Ha Valentin napján egy vörösbegy repül át egy hajadon feje fölött, egy hajóshoz fog férjhez menni. A vörösbegy bántalmazása nagy vétség, ugyanis a történet szerint e piciny madár apró csőrében serényen hordta a hűs vizet a tisztítótűzben szenvedő lelkek fájdalmának enyhítésére, és eközben - mivel túl közel repült a tűzhöz - pörkölődtek meg a tollai. Azóta rozsdavörösek mellén a tollai. A 16. században még élt az a hiedelem, hogy ha a vörösbegy holttestet talál, mohával, levelekkel és virágokkal takarja be.

A vörösbegy megsebesítése, azt jelenti, hogy az elkövető hasonló sebesülésben fog  részesülni. A vörösbegy megölése, igen nagy balszerencse. Iránytű van a vörösbegy szemében

Sok madár érzékeli a Föld mágneses pólusainak irányát, és olyan pontosan navigálnak, mintha egy iránytűt követnének. E képesség nélkül nagy bajban lennének a vándormadarak, például a vörösbegy, amelynek a jobb szemében van a navigációs berendezése. Kontaktlencsébe épített digitális kijelzővel már kísérleteznek, hogy ugyanúgy lássunk, mint a Terminátor, de a távolabbi jövőben akár a retina módosításával is fejlett képességekhez juthatunk. Csak le kell másolni a vörösbegyek szemében lévő navigációs eszközt.
A vörösbegy retinájában lévő különleges molekulák szó szerint láthatóvá teszik a mágneses pólusokat. Fények, árnyékok és színek mintázataként látják maguk előtt a mágneses mezőt. A Goethe Egyetemen dolgozó Katrin Stapput kimutatta, hogy a mágneses pólus érzékelője a madár jobb szemében van, és ha megzavarják ennek  szemnek a látását, akkor a madár teljesen eltéved.
Már 1968-ban felfedezték, hogy a madarak valamiképpen érzékelik a mágneses pólusokat. Több évtizednyi kutatómunkával az is kiderült, hogy a
madarak bal agyféltekéje és jobb szeme vesz részt a navigációban. A tudósok úgy gondolják, hogy a fényérzékeny sejtek a bennük lévő  kriptokróm molekula hatására válnak érzékennyé a mágnesességre.  A mágneses mező egy világos és sötétebb foltokból álló szűrőt rak a látható
kép elé, és a foltok helyzete megváltozik, amikor a madár más irányba röpül,vagy elforgatja a fejét. Így válnak láthatóvá az égtájak. Stapput  próbára tette a madarakat, és a szemüveggel elhomályosította a látásukat. A vörösbegyeket ketrecben tartotta, amíg el nem jött a vándorlás ideje, és ekkor egy kémény alakú ketrecbe helyezte át őket, amelyben megfigyelhette, hogy melyik irányba repülnek. Normális esetben a vándorlási útvonaluknak megfelelően észak felé indultak, és ugyanezt tették akkor is, amikor a bal szemüket takarták le. Jobb szemük elhomályosításakor össze-vissza röpködtek a madarak.
A kísérletek kimutatták, hogy a madarak belső iránytűjének működése a fénytől függ, és hogy a madaraknak a jobb szemükkel tisztán kell látniuk,
hogy jól tudjanak navigálni. Stapput szerint azért van szükségük a madaraknak a tiszta látásra, hogy el tudják különíteni egymástól a képi és a mágneses információt. Stapput tanulmánya jó magyarázat a vörösbegyek navigációs képességére, de nem zárja ki az, hogy léteznek más módszerek is. A galambok csőrében például vasat tartalmazó magnetit kristály van, ami pontosíthatja a mágneses mezőérzékelését, és sötétben is működik.

Szöveg szerkesztése: Debreczy Zsolt

Fotók: Szeghalmi János