Mit nevezünk Natúrparknak?

A Natúrpark olyan ?alulról jövő?, lakossági és helyi önkormányzati kezdeményezés, amely a helyben található természeti, környezeti, kulturális és építészeti értékek megőrzését, továbbá azok szélesebb körű megismertetését, a vidék fejlesztését és a lakosság körében a környezettudatos közösségek kialakítását szolgálja. A natúrpark meghatározását, a törvényből idézzük - de a státusz megszerzéséhez még sok feladat vár ránk.

A 2004. évi, a környezet- és természetvédelmi törvényeket módosító LXXVI. tv.10. § p. pontjában a következő definíció született a natúrpark fogalmára vonatkozóan:

Natúrpark:

"Az ország jellegzetes természeti, tájképi, és kultúrtörténeti értékekben gazdag, a természetben történő aktív kikapcsolódás, felüdülés, gyógyulás, fenntartható turizmus és a természetvédelmi oktatás, nevelés, ismeretterjesztés, továbbá a természetkímélő gazdálkodás megvalósítását szolgáló nagyobb kiterjedésű területe, amely a jogszabályban foglaltaknak megfelelően jön létre." A 16. § kimondja, hogy a környezetvédelmi miniszter a "natúrpark" elnevezés használatához hozzájárulhat.

A Natúrpark legfontosabb jellemzői:

• egységes kultúrtáj, egységes arculattal
• jelentős természeti értékekkel rendelkezik, általában tájvédelmi körzet területén fekszik
• a fenntartható fejlődés elvére építő komplex területfejlesztést valósit meg
• léte a települések és egyéb térségi szereplők közötti együttműködésből fakad
• működése során összhangot teremt a természetvédelem és a gazdasági tevékenység között
• a táj - elsősorban a természet szépsége által - a szelíd turizmusra, a pihenésre és üdülésre különösen alkalmas
• az üdülést, a pihenést szolgáló háttér-infrastruktúrával rendelkezik
• olyan jogi személyiségű szervezete van, amely a céloknak megfelelően egységesen tervezi, fejleszti, hasznosítja, gondozza, védi és irányítja azt

A Natúrpark célja:

1. értékvédelem: az egységes kultúrtáj megőrzése, a kulturális értékek megmentése

2. természetvédelem: élőhelyek, fajok stb. védelme, a táj gondozása, ápolása

3. környezetvédelem: környezeti káros hatások minimalizálása

4. vidékfejlesztés: társadalmi-gazdasági fejlesztés támogatása a helyi kezdeményezések bevonásával

• erdő-, mező-, és vízgazdálkodás (hagyományos természetbarát gazdálkodási módszerek és formák támogatása, a biogazdálkodás elterjesztése)
• kézműipar (a térségben honos kézműves mesterségek megőrzése)
• ipar (környezetkímélő technikák, tudás alapú vállalkozások)

5. turizmus (ökoturizmus, a környezettudatos turizmus támogatása, a pihenést, üdülést szolgáló turisztikai infrastruktúra fejlesztése)

6. településfejlesztés (falvak megújítása)

7. környezeti nevelés

8. kooperáció ösztönzése: együttműködések támogatása