BNE - ismertető előadás-sorozat értékelése - 2013-2014 - Készült a BNE Közgyűlés számára
Get Adobe Flash player

BNE

    Keresés

    Látogatóink

    2012. január 29. óta
    mod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_counter
    mod_vvisit_counterMa278
    mod_vvisit_counterTegnap519
    mod_vvisit_counterEzen a héten797
    mod_vvisit_counterMúlt héten2476
    mod_vvisit_counterA hónapban4602
    mod_vvisit_counterMúlt hónapban16890
    mod_vvisit_counterÖsszesen327407

    Ma: 2017 nov. 14.

    BNE - ismertető előadás-sorozat értékelése - 2013-2014 - Készült a BNE Közgyűlés számára

    BNE - ismertető előadás-sorozat értékelése - 2013-2014 - Készült a BNE Közgyűlés számára

     

    Előadás-sorozat a natúrparkokról

    1. Bevezetés, előzmények

    1.1: A helyi érték-védelmet szolgáló, a helyi lakosság érték-megőrző és ?fejlesztő tevékenységét támogató, a civil kezdeményezéseket előtérbe helyező szándékok kibontakoztatásához nyújt nagyszerű lehetőségeket és kereteket az immár egyre szélesebb körökben népszerűsödő natúrpark mozgalom, amelynek számos jó példája hazánkban is fellelhető. Ezeknek a jó példáknak a hatására merült föl annak lehetősége, hogy térségünkben ? nevezetesen a Budai-hegység és a Zsámbéki-medence által elfoglalt területen ? is célszerű lenne létrehozni egy újabb natúrparkot, amely az  itt található számtalan természeti-, társadalmi és kulturális érték felismerésével és megóvásával járulhatna hozzá az itt élők ? valamint az ide látogatók ? életkörülményeinek javításához.

    1.2: A Budakörnyéki Natúrpark létesítése lehetőségének fölvetése (2005-ben!) általában pozitív visszhangra talált a térség településeinek vezetőinél, a kezdeti lelkesedés azonban rövid időn belül lelohadt, különösen akkor, amikor az anyagi vonzatok és lehetőségek kerültek szóba.

    1.3: Az anyagi alapok megteremtése kétségtelenül fontos, mondhatni ?alap kérdés?, a ?mibe kerül ez nekünk?? érdeklődésre sem könnyű a válasz, de megadható? Erre mutat követhető és követendő utat a már működő ? és eredményesen működő ? hazai és külföldi natúrparkok példája. Ismert, hogy jelenleg 7 olyan natúrpark működik az országban, amelyik megfelel a vonatkozó jogszabályban megjelölt követelményeknek, emellett azonban majd kétszer annyi van a formális megalakulás, ill. a névhasználat elismeréséhez szükséges feltételek teljesítése előtti stádiumban (ezekhez tartozik a mi egyesületünk is).

    1.4: Rendszerint közvetlenül ezután fogalmazódnak meg sokakban a tartalomra vonatkozó kérdések: ?Miért jó ez nekünk??  ? ?Mivel jelent többet számunkra a natúrpark léte a jelenlegi helyzetünknél??  ? Ezekre és hasonló kérdésekre a teljes válasz csak akkor fogalmazható meg, ha sorra vesszük a helyi adottságokat és összevetjük azokat az új helyzetet teremtő szerveződés nyújtotta előnyökkel.  Ezekhez az elemzésekhez kívántunk segítséget adni jelen esetben a natúrpark létesítéssel leginkább érintett szakterületek, ill. tevékenységek megvizsgálásával, az általuk hordozott problémák megoldási lehetőségeinek fölvázolásával.

     

    2. Az előadás-sorozat programja, főbb témakörei

    2.1: Bár a natúrpark alapításával járó és általánosságban érvényesülő előnyökről korábban is, több alkalommal esett szó, továbbá az elhatározott előadások tematikájának meghatározásához egy, ezeket bővebben ismertető tanulmányunk tervezete is tartalmazta,

    az előadások programjának kialakításakor a következő témaköröket vettük figyelembe:
    - vidékfejlesztés

    - tájrendezés

    - építészeti értékek védelme

    - természeti erőforrások (elsősorban a vízgazdálkodás)

    - természetvédelem (különösen a madárvédelem)

    - természet- és környezetvédelmi oktatás.

    A megtartott előadások esetenként tovább konkretizálták a fenti témakörökön belül tárgyalt kérdéseket, és az így véglegesített előadás-címeket a sorozat minden lényeges elemét a mellékelt összefoglaló táblázat mutatja.

    2.2: A program kialakítása során tudatosan törekedtünk arra, hogy az előadások ne csupán egy, azonos helyen, hanem a létesítendő natúrpark szempontjából érintett településeken elosztva, más-más helyszíneken legyenek megtartva. Ezzel jelezni kívántuk azt, hogy az alapításban résztvevő városok, ill. községek egyenlő esélyekkel vehetnek részt a natúrpark céljainak elérésében, valamint azt, hogy a közös témák megtárgyalásához egymás kölcsönös meglátogatása is hozzá tartozik. A kiválasztott helyszíneken mindenhol  megértéssel, segítő szándékkal és a megfelelő infrastrukturális körülményekkel találkoztunk. Jól eső érzés volt megtapasztalni az előadások megszervezésében részt vállaló helyi szervezetek, ill. intézmények pozitív hozzáállását és segítő készségét, amiért ezen a helyen is ismételten köszönetet mondunk.

    2.3: Az egyes témákban előadóként fölkért személyek mindegyike az adott kérdéskör legjobb hazai ismerői, szakértői közé tartozik, akik nemcsak az előadásukban foglalkoztak autentikus módon az adott témával, hanem az azt követő beszélgetésben is a legfrissebb információkkal szolgáltak a felszólalók kérdéseire, észrevételeire, netán a jórészt  tájékozatlanságból eredő kritikai jellegű megjegyzéseire is.

    2.4: Az előadásokra szóló meghívókat az érintettek következő csoportjainak küldtük el, e-mail levél mellékleteként (néhány esetben postai úton):

    - a natúrpark alapításában érintett 16 település polgármesterének,

    - a településeken, ill. a térségben működő társ-egyesületek elnökeinek,

    - az önkormányzatok képviselő testülete ismert tagjainak,

    - egyes szakmai szervezetek, ill. a témával foglalkozó intézmények vezetőinek,

    - a témában jártas és ismert egyéni szakértőknek, mindenkit kérve arra, hogy terjesszék a meghívót kollégáik, ismerőseik körében.

    Ezen kívül minden esetben megkapták a meghívót a térségben megjelenő helyi lapok főszerkesztői, akik ? amennyiben azt az érvényes lapzárta lehetővé tette ? igyekeztek az eseményt a rendezvény-naptárukban szerepeltetni, vagy külön hirdetésként lapjukban közzé tenni.

    2.5 Az eredetileg teljes egészében 2013-ra előirányzott előadás-sorozatot végül csak elkezdeni tudtuk abban az évben, a lebonyolítás nagyobb részt áthúzódott 2014-re, a szervező munka zömének az előző évben megtörténte miatt annak értékelését is a 2013. évi egyesületi munka eseményeinek számításba vétele között végezhetjük.

     

    3. Eredmények, tapasztalatok

    3.1:  Az első előadást a Vidékfejlesztési Minisztérium vidékfejlesztésért felelős államtitkára, V. Németh Zsolt úr tartotta. Átfogóan ismertette a Nemzeti Vidékfejlesztési Tervet (a korábbi Darányi Ignác Tervet), amelynek előirányzatai és fő témakörei több mint 80%-ban szinte szó szerint megegyeznek a natúrparkok által vállalt, ill. vállalandófejlesztési feladatokkal, tehát az egymásra utaltság nyilvánvaló. Rámutatott arra, hogy a Minisztérium és annak több, országos hatáskörű intézménye (pl. a NAKVI, az MNVH, a NÉBIH)  szintén részt vesz abban a szabályozásban, amelyben kiemelten foglalkoznak nemzeti tartalékaink megóvásával, a natúrparkok működésének koncepciójával. Ennek alapján megvalósítási keret-programok (program-csomagok), valamint egy-egy területre specifikált operatív munkatervek készülnek, és ezek végrehajtásában részt fognak kapni a natúrparkok is.

    3.2: A tájrendezés/tájtervezés céljait és törekvéseit Dr. Csemez Attila professzor (Budapesti Corvinus Egyetem) foglalta össze és határozta meg azokat a teendőket, amelyekkel a megalapításra váró natúrpark érdekében foglalkoznunk kell. Az előadásból az is kiderült, hogy a távolabbi jövőben sorra kerülő területfejlesztési tervezésnek előkészítését, valamint hosszabb időre érvényes stratégiáját (ITS: Integrált Területfejlesztési Stratégia) járási szinten lesz célszerű egyeztetni részint a natúrparkot alapító településekkel, részint az ott működő gazdálkodó szervezetekkel, hogy ezáltal előre egyeztetett és senkinek hátrányos helyzetet nem teremtő  módon kerüljön sor a táj karakterét figyelembe vevő és megőrző fejlesztésekre.

    3.3: Az építészeti értékek számba vétele, megőrzése, és az állagukat nem sértő bemutatása a szélesebb közösségnek talán a legkidolgozottabb része a Budakörnyéki Natúrparkot alkotó települések értékvédő tevékenységének. Az eredetileg fölkért előadó hirtelen megbetegedése miatt egyesületünk építész tagja, Bártfai Szabó Gábor amolyan ?beugrás-szerűen? vállalkozott a harmadik előadás megtartására. Hangsúlyozta, hogy ennek az értékvédelemnek az érdekében lehet, ill. kell gazdagítani, a natúrparkon belül azonos  szintre hozni, majd igénybe venni az épített környezet értékeit összegző TÉKA (Tájérték Kataszter) egyre bővülő adatbázisát, amelynek ?napra kész? adatállománya képezheti alapját a térségi fejlesztések, építkezések kontrollálásának.

    3.4: A természeti erőforrások védelme című átfogó jellegű témakörön belül az egyik kiemelt területként a térség vizeinek és vízgazdálkodásának kérdései, jellegzetességei kerültek előtérbe. Ez azért is indokolt, mert napjainkban folyik az EU víz-politikájának realizálását szolgáló munka: a Víz Keretirányelv (VKI) alapján a vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés (VGT) közös módszertanával azoknak a terveknek a készítése, amelyek gyakorlati alkalmazása lehetővé teszi, hogy az adott térségben (vízgyűjtő területen) el lehessen érni és meg lehessen tartani a vizek jó állapotát, ami kiterjed az adott területen található vizek mennyiségi és minőségi viszonyaira egyaránt. Előadás-sorozatunk legfiatalabb előadója,Tóth Ágnes vízépítő mérnök, a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság (KDV VIZIG) munkatársa mutatta be a folyamatban lévő tervező munkát, amelynek maga is aktív részvevője, ezáltal legjobb ismerője is. Az előadó ? többi közt ? fölhívta a figyelmet arra, hogy a Zsámbéki-medence sajátos hidro-geológiai adottságai miatt különösen fontos  alaposan számításba venni a térségben található helyi vízkészletet és megtervezni annak hosszabb távra szóló, de mindenképpen gazdaságos felhasználását. Ez nem egyszerűen az EU követelménye csupán, hanem mindenek előtt saját jól felfogott érdekünk.

    3.5: A természetvédelem a natúrparkok egyik legelső és leginkább ismert tevékenységi területe, amely sokirányú figyelmet, sokoldalú és szakmailag megalapozott munkát igényel. Ennek  egyik kiemelkedően fontos ága a madárvédelem, amelynek bővebb kifejtése, helyzetének ismertetése és hatékonyságának fokozása volt az ötödik előadás tárgya. Az előadó, Bajor Zoltán, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület elnöke szemléletesen mutatott rá arra, hogy a madarak védelme nem csak halaszthatatlan szükségszerűség, hanem egyben nagyszerű lehetőség is a lakosság számára ahhoz, hogy aktívan bekapcsolódjanak térségük és településük aktuális természetvédelmi feladatainak ellátásába. Ezt nagymértékben segítheti a natúrpark léte, a természetvédelmi programokat kialakító és kínáló szervezete, amely közösségi szemléletű, de kaput nyit az egyéni kezdeményezéseknek is.

    3.6: A sorozat utolsó előadása a természet- és környezetvédelmi oktatás helyzetével és fejlesztésének lehetőségeivel, irányaival foglalkozott. Ez sok tekintetben kulcskérdésnek tekinthető, hiszen elsősorban az ifjúság számára nyújt alapvető jelentőségű ismertető és eligazító tudásanyagot. Az előadó, Czippán Katalin, a Nemzetközi Természetvédelmi Szövetség (IUCN) Oktatási és Kommunikációs Bizottságának tagjaként nemzetközi tapasztalatok birtokában mutatott rá azokra a sajátosságokra, amelyek ezt a tématerületet világszerte jellemzik. A térségünkben működő iskolák szinte mindegyike jó úton halad és az intézményes oktatásban eredményesen és korszerűen meg is teremti az ehhez szükséges feltételeket, amint ezt az utóbbi időben Telkiben és Budakeszin elnyert ?Zöld Iskola? cím tanúsítják, a legjobb módszerek keresése és átadása terén, valamint a minden korosztálynak szóló, az ő sajátos igényeik szerint kialakítandó oktatási, ismeret-átadási tematikák kidolgozásában és alkalmazásában nagy segítséget jelentene számukra a natúrpark által nyújtott együttműködési, együttgondolkodási lehetőség.

     

    4. Észrevételek, következtetések

    4.1: Áttekintve a megvalósított programot látható, hogy az előadás-sorozat a natúrpark mozgalom legfontosabb kérdésköreit tűzte napirendre, és ezekben igyekezett nem csupán  elvi jelentőségű, hanem konkrétan megfogalmazható, gyakorlati szempontból is hasznos ismereteket nyújtani. Ebből a szemszögből nézve sikeresnek mondható a szervezés maga, hiszen a megtartott előadások mindegyike jó alkalom és kellő kiindulási alap lett volna ahhoz, hogy a Budakörnyéki Natúrpark létesítésében érintett/érdekelt települések vezetői autentikus, a kérdésköröket legjobban ismerő személyektől nyerjenek választ a natúrpark alapításával kapcsolatos kérdéseikre/kétségeikre, s ezáltal egyértelműbben vállalni tudják a csatlakozás indoklását saját önkormányzatuk döntéshozóinál,  a képviselő testületeknél, ill. a lakóközösségek érdeklődő tagjainál. Sajnos azonban a lebonyolítás során ez nem így történt: az elsőként megkeresett polgármesterek túlnyomó része nem is reagált a meghívó azon kérésére sem, miszerint személyes akadályoztatás esetén küldjenek maguk helyett valakit a rendezvényre, aki azután beszámolhatott volna nekik a hallottakról.

    4.2: Két helyen (Biatorbágyon és Telkiben) a levezető elnöki tisztséget töltötte be a helyi polgármester, egy helyen pedig (Nagykovácsiban) az esemény fővédnökeként szerepelt a polgármester asszony. Az összes többi előadáson meg sem jelent és magát ki sem mentette, maga helyett senkit nem delegált az adott település első számú vezetője. Ezzel a viselkedéssel mint ?ráutaló magatartással? azt hozták a szervezők és a potenciális hallgatóság tudomására, hogy nem kívánnak foglalkozni a natúrpark létesítéssel, nem kívánnak élni annak rövid- és hosszútávon egyaránt kihasználható előnyeivel, ill. ezek nélkül próbálják megoldani feladataikat, amelyek a település- és térségfejlesztés terén előttük állnak.

    4.3: Bármennyire sikeresnek nevezhető a rendezvény-sorozat szervezése és lebonyolítása, a hatását tekintve mégis inkább tűnik eredménytelennek mint eredményesnek, hiszen a hat alkalommal megtartott előadáson megjelentek létszáma a vártnál jóval alacsonyabb
    volt (10 és 40 fő között változott), ami szerény érdeklődést jelez. Az eredménytelenség ténye annak ellenére megállapítható, hogy különben a hallgatóság a szakmai háttérrel rendelkező, szakmailag képzett, és a fölvetett kérdések iránt érdeklődők köréből került ki. A túlnyomó többség számára a natúrpark ügye az ismeretszerzés mértékéig sem jelent olyan vonzerőt, amely a meghirdetett előadások látogatottságát jelentősebben növelte volna. Pedig nagy szükség van (volna!) arra, hogy a natúrpark kapcsán itt fölvetett kérdések minél nagyobb ?társadalmi beágyazódással?, minél nagyobb lakossági támogatottsággal és részvétellel rendelkezzenek. Úgy látszik, ezen a téren még sokat kell tenni ahhoz, hogy a sikeres szakmai rendezvények egyúttal eredményesek is legyenek.


    Budakeszi, 2014. június 16.

     

    Az értékelést készítette és azt a közgyűlésen kész ismertetni

    Dr. Vermes László, a BNE tb. elnöke