Lakossági fórum - településfejlesztés vagy HÉSZ TSZT
Get Adobe Flash player

BNE

    Keresés

    Látogatóink

    2012. január 29. óta
    mod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_counter
    mod_vvisit_counterMa279
    mod_vvisit_counterTegnap519
    mod_vvisit_counterEzen a héten798
    mod_vvisit_counterMúlt héten2476
    mod_vvisit_counterA hónapban4603
    mod_vvisit_counterMúlt hónapban16890
    mod_vvisit_counterÖsszesen327408

    Ma: 2017 nov. 14.

    Lakossági fórum - településfejlesztés vagy HÉSZ TSZT

    A településfejlesztés társadalmasítása - lakossági fórumot tartott Budakeszi Önkormányzata

    Lezajlott a helyi építési szabályzat társadalmasításának második fordulója. A lakosság nem ismerte meg a város fejlesztési terveit, mintha azok nem léteznének: résztvevőknek egyszerűen nem volt mit véleményezni.

    A fórumon fölmerült a kérdés, hogy a TSZT és HÉSZ készítői elvégezték-e a törvényben előírt környezeti hatástanulmányi vizsgálatokat. A válasz, melyet a főépítész adott, nemleges volt. Elhangzott az a kérdés is, hogy hol lehet megismerkedni a városfejlesztésre vonatkozó tervekkel. De erre sem érkezett pontos válasz. A lakosság nem ismerte meg a város hosszú távú fejlesztési terveit, mintha azok egyszerűen nem is léteznének. Arra a kérdésre, hogy ezt a hibát orvosolni fogják-e, nemleges választ kaptunk. Úgy jöttünk el a fórumról, hogy éppúgy nem ismertük meg az elkerülő út ügyének részleteit, mint semmi egyéb olyan tervet, amellyel a város saját jövőjét biztosítaná. A lakossági fórum ilyen módon hiába ült össze, hiszen a jelenlévők nagy része nem értett a TSZT és HÉSZ tartalmához. Pedig mi más lehetne a társadalmasítás lényege, mint az, hogy mindenki számára közérthető, konkrét elképzeléseket lehessen megvitatni? Az ilyen átlátható és közérthető tervet a törvény úgy nevezi, hogy településfejlesztési koncepció. A fórumon ez nem került elő - magát a városfejlesztési elképzelést senki sem látta. Azok az előkészítő anyagok, amelyek az Önkormányzat honlapján megtekinthetőek voltak (a HÉSZ és TSZT munkaközi anyagai), szintén nem tartalmaztak utalást arra nézve, hogy mik azok az elképzelések, amelyek megvalósítása érdekében ezekben a technikai leírásokban illetve rendeletekben (a TSZT-ben és a HÉSZ-ben) változtatásokat kell foganatosítani. Ha valaki vette a fáradtságot (a településfejlesztésre vonatkozó törvény ismeretében) és a fejlesztési terveket elkérte a városházán, onnan azt a választ kapta, hogy ez nem tárgya a jelenleg zajló egyeztetésnek. A lakosságnak egyszerűen nem volt mit véleményeznie.

    Miről szólt a fórum?

    Nehéz lenne megmondani! De szó esett például az elkerülő útról. Az önkormányzat, a helyi főépítész és a lakosság jelenlévő tagjai egyetértő összhangban, eldöntött tényként kezelték a város nyugati felére tervezett elkerülő út megépítését. Első hallásra úgy tűnhet, hogy az elkerülő út régi adóssága a városnak, amellyel részint az erre közlekedőknek, részint a Fő utca környékén lakóknak tartozik. Mert valóban megterhelő a közlekedőkre és az ott lakókra az a forgalmi helyzet, amely (főleg) reggelenként megbénítja a várost.

    Ugyanakkor ez nem a teljes igazság, mert a problémát elsősorban az okozza, hogy az emelkedőn lépésben, fölfelé araszoló kocsisor minden egyes résztvevő gépjárműve a sokszorosát fogyasztja üzemanyagban és időben annak, ami reális lenne ezen az útszakaszon és szintén sokszorosát hagyja a levegőben a szennyezésnek ahhoz viszonyítva, amit egyébként hagyna. Nyilvánvalónak tűnik, hogy ekkora forgalom is jóval kisebb gondot jelentene, ha gyorsabban jutna át a városon. Ami a problémát okozza nem olyasmi, amit az elkerülő út megépítésével lehetne megoldani mivel a Fő utcán fölfelé tartó forgalom zökkenőmentesítésének kulcskérdése, hogy a torlódást, a budapesti forgalom gerjeszti. Könnyű belátni, hogy akárhány úton vezetjük is a forgalmat a szűk budapesti befogadó utakra, azok minden esetben be fognak dugulni. Emiatt a probléma kezeléséhez odáig kell visszamennünk, ahol az autók belépnek Budakeszire. Vagyis, a forgalmat a városba belépés előtt kell szabályozni, szakaszolni, ráadásul ehhez elegendő minden bevezető útra forgalomirányító lámpákat szerelni ? melyeket egyébként is föl kell majd szerelni, ha az elkerülő megépül.

    Mi történik, ha megépül az elkerülő?

    A Fő utcai forgalom rendezésének nem az a módja, hogy a belváros mellett, most élhetetlenné tesszük a város egy másik részét is. Mert ott is laknak emberek és a településfejlesztés során az ő véleményüket sem lehet figyelmen kívül hagyni. A Budakeszi nyugati végében keletkező szennyezés a városnak azt a részét fogja tönkretenni és attól fogva az ott lakók számára is lakhatatlanná válik Budakeszi. Ennek következtében azok az ingatlanok, amelyek megvásárlásuk pillanatában jó fekvésűek voltak, eladhatatlanná és később a fellépő szennyezések hatására lakhatatlanná válnak. Vagy mégsem? Hiszen mindig lesz, aki kényelmi okokból jobban szeret a forgalom közelében lakni és hallottam már olyanról is, aki elaludni sem tud egy kis utcazaj nélkül. Csakhogy a város nyugati részében keletkező szennyezés az egész város és Budapest több kerületét fogja elszennyezni. Csak a telki felől érkező levegő biztosítja Budakeszi sajátos klímáját és tiszta levegőjét. Az elkerülő út a felszínen fog haladni és be fogja vonzani a teherforgalmat, amit azután Budapest továbbra sem lesz képes elnyelni és megint ugyanaz fog ismétlődni, mint a Fő utcán: az elkerülő úton ugyanúgy a fölfelé araszoló személy- és teherszállító járművek fogják a kipufogógázt eregetni reggelenként ? a probléma tehát nem csökkenni, inkább növekedni fog.

    A 22-es busz ezután is a Fő utcán fog járni, ahogyan azok az autósok is, akik Budaörs és (például) Hűvösvölgy között közlekednek. Keletkezni fog egy többletforgalom is, ami csak azért jelenik meg a térségben, mert az elkerülő út megépült. A legfontosabb szempontot az elkerülő út javaslattevői egyszerűen nem akarják figyelembe venni: a forgalom torlódása Budapest befogadóképességétől függ.

    Alternatívák

    A belvárosiak problémája több módon is megoldható lenne ? de csak az elkerülő út nélkül. Gondoljuk végig! Sokkal olcsóbb megoldás (és egyébként is kihagyhatatlan szükségszerűség) a fent említett lámpás forgalomirányítás. Ezzel eleve csökkenthető a forgalmi terhelés, hiszen szabályozott átmenő forgalom esetén, csökken a torlódás és a veszteglés, ami a leginkább felelős a hosszú átjutásért és a keletkező légszennyezésért. Ha az autók megfelelő tempóban mehetnének keresztül a városon, akkor nem kellene az emelkedőn folyamatos újraindulásokkal többlet üzemanyagot égetniük. A városba befelé tartó forgalmat, a városon kívül megállítva és szakaszoltan átengedve, a gépjárművek egyenként sokkal gyorsabban jutnak át a városon, ilyen módon sokszorta kevesebb üzemanyagot fogyasztanak (és kevesebbet szennyeznek).  Az elkerülő úton ugyanez a veszteglés várható majd, hiszen (mint írtuk) a budapesti befogadó miatt a torlódás ott is meg fog jelenni, csakhogy így, most nyugatról fogja elérni a szennyezés a várost és emiatt, annak teljes területét szennyezni majd el a napi több tízezres gépjármű forgalom.

    Az elkerülő út mellett, az azt maradéktalanul kiváltó tervek is évek óta napirenden vannak. A lényeg, hogyha ezek megvalósulnának, akkor kiderülne, hogy az elkerülő út megépítésére nincsen szükség. Ilyen terv volt az M0-ás nyugati szektorának megépülése is ? amely Budakeszi városra nem róna külön anyagi terheket. Amennyiben az autópálya megépülne és a föld alatt kerülne elvezetésre, akkor Budakeszi városa részesülne egy ?elkerülő út? forgalomcsökkentő hatásának jótéteményeiben ? annak mindennemű káros hatása nélkül!

    De akkor minek az elkerülő út?

    Ongjerth Richárd, aki az építészeti terveket évek óta próbálja elfogadható formában az asztalra tenni, ?elszólta? magát, amikor feltáró útnak nevezte az elkerülőt, mert hiszen feltáró út csak akkor lehetne, ha azért épülne, hogy a környező telkek számára biztosítson megközelítési lehetőséget, vagy valamiféle egyéb forgalmi problémát kellene vele megoldani. A Pilisi Parkerdőgazdaság a Vadaspark fejlesztési terveihez kapcsolódóan próbálja látogatóinak forgalmát zökkenőmenetesebbé tenni. Úgy látszik, ha megépül az út, akkor régi terveik végre valóra válhatnak. Ha viszont a felszíni út nem épül meg, hanem a föld alatt vezet majd az M0-ás részeként, akkor a Pilisi Parkerdőgazdaság és a helyi telektulajdonosok nem kapják meg az ingyen feltáróutat. Egyértelmű, hogy a felszíni út tervei egy újabb budaörsi ipartelep megvalósulásának jövőjét vetítik előre ? csak ezzel nem éppen Budakeszi város fejlődését szolgálják! Budaörs régen megbánta már, hogy a fejlődésnek erre az útjára lépett és szívesen mutatna föl pár zöld parkot, kirándulóhelyet vagy műemlék épületet (a képen a budaörsi iparterület látható).

    Sok mindenről lehetne még elmélkedni, ami egy településfejlesztés témája lehetne és mind-mind hiányzik Budakeszin. Például nyilvánvaló, hogy volna Uniós forrás a kötöttpályás közlekedés kiépítésére, amelynek megvalósítása jóval kisebb költséggel járna (mert eleve olcsóbb is, ugyanakkor kistérségi jelentőségű), mint az útépítés. P+R parkolók építésével és a kötöttpályás közlekedésbe történő becsatlakozással, a Budakeszin áthaladó autós személyforgalom jelentősen csökkenthető volna ? a jelenleginél jóval kisebb környezeti terheléssel. Szükséges volna egy átfogó gazdasági terv is, amely a turizmusban rejlő lehetőségek kibontakoztatását megalapozná és ami az új agglomerációs tervekhez és az országnak ebben kijelölt fejlődési irányához csatlakozna. Mindenekelőtt azonban, egy településfejlesztési koncepcióra lenne szüksége Budakeszinek, amely a kisvárosi jellegekre, a város élhetőségére kellene összpontosítson, és a lakosság életminőségének javítását kellene kutatnia és biztosítania ? és akkor erről szólhatott volna a lakossági fórum.