A tervezett Budakörnyéki Natúrpark értékleltára

Páty

Pátyi pincék - Pátyi pincenapok

Pátyon található Magyarország egyik legépebben megmaradt XIX.századi pincesora. Több mint száz régi pince bújik meg a lombos fák között, várva a szomjazó vándort egy pohár jó borra. A hangulatos séta mellett a régi-új gazdák szívesen mutatják meg a környéket, ahol a Zsámbéki-medence egyik legegységesebben megmaradt pincesora található. Minden évben megtartják a pátyi pincenapokat, amely gazdag programokkal várja az érdeklődőket.

Református templom

A település református egyháza már a 17. század elején fennállott. Papjai névsorát 1640-ig tudta visszavezetni. Az egyház regrégibb fölszerelési tárgya egy 1668-ban készült komáromi kehely, míg anyakönyve 1734-től ismert. Az egyszerű, későbarokk templom monumentalitásával ma is meghatározza a faluképet.

Katolikus templom

Páty nyugati szélén, a magasan fekvő temetőben áll a település egyik legértékesebb építészeti emléke, a copf stílusu római katolikus templom. A katolikusok a XVIII. század közepére kissebségbe kerültek Pátyon: így régi templomukat egy 1774. november 20.-án kelt királyi rendelet hatására kénytelenek voltak átengedni a többségben lévő kálvinista gyülekezetnek. A hithű katolikusok nem nyugodtak bele templomuk "elvesztéséve", ezért négy esztendővel később egy teljesen új templom építésébe kezdtek, amely 1780-ra készült el.

Várady Kastély

Báró Splényi Ignác huszárezredes felesége, Mária 1820 táján vásárolta meg a pátyi birtokot, melyre az általa készített tervek alapján nemesi udvarházat építtetett. 1850 júliusábanVárady József udvari tanácsos megvásárolta az épületet. Várady hétezer kötetes könyvtárral, rendkívül gazdag éremgyűjteménnyel, nagy értékű acél- és rézmetszettekkel, régi fegyverekkel és őskori edényekkel, valamint gazdag ásványgyűjteménnyel rendezte be az épületet. Az egykori díszudvar kerítését Várady uraság a szabadságharc honvédeitől elkobzott 350 puskacsőből építette, amelyek golyódíszes, szépen faragott kőpillérek között sorakoztak. A kapupilléreken biedermaier ízlésű kőből faragott kosarak láthatók.

Jeloszlop

2007-ben a pátyi önkormányzat jóváhagyásával és megbízásából kerecsen sólymot ábrázoló jeloszlopot állított a Pátyi Hun-Magyar Hagyományőrző Alapítvány  Árpád fejedelem halálának 1100. évfordulójára. Árpád egyes feltételezések szerint a 907. július 4-7. között lezajlott pozsonyi csatát követően halt meg. A csata kimagasló helyet foglal el a magyar történelemben: a bajorok teljes hadseregét megsemmisítették a magyarok. A csata eredményeképp a magyarság végleg megtelepedhetett a Kárpát-medencében. Nem túlzás tehát azt állítani, hogy  a pozsonyi csata a magyar történelem egyik legfontosabb, sorsfordító eseménye volt, amely meghatározta Közép-Európa további történelmét és fejlődésének irányát is.